2016 májusában járt le a három év kihordási ideje a protézisemnek. Már egy új konstrukcióban gondolkoztunk, ami jobban mozgékonyabb és jobban tolerálja futást vagy teniszt a gyorsabb irányváltást, ehhez párosuló megfelelő felfüggesztés és rendszerrel együtt.
Hosszas megfontolás után az ortopéd műszerészekkel az Advantage lábfej mellet döntöttünk, hogy arra adunk be egyéni engedélyeztetési kérelmet, mindezt egy vákumos rendszerrel, amit a mai napig is viselek. Engedélyeztetés jól zajlott, viszonylag nagy százalékban támogatták a konstrukciót, de így is jelentős részt kellett saját részről belefizetni.
Először egy próba tokkal próbálgattam rendszert. Minden nagyon jó és könnyed a lábfej szuper nagyon könnyű és úgy fordul, hogy az élmény számba megy. Lépések könnyedek és nagyon dinamikus az átgördülés is, oldalsó irányokba nincs olyan kimozgás-korrigálás, mint a tritonnál, de ezt a lábfejet nagyon gyorsan lehet kapkodni és kell is ezzel lehet sokat korrigálni és irányba tenni, ami nagyon egyszerűnek hat.
Amivel nagyon küzdök az a vákuum. Nem csak én, hanem a műszerészek is. Hetekig, sőt hónapokig nem volt jó. Szedte vissza levegőt és nem volt vákuum a protézisben. Sokszor szétszedték újra gondoltuk tömítették, ragasztották de semmi változás. Aztán egy plusz harisnyával vettem fel egy réteg szövettel akkor lett jó és működőképes a teljes rendszer végül. Közben eltelt egy nyár, de ilyen ez a gyerekbetegségeket ki kell nőni, vagy meg kell tapasztalni, majd sikerrel orvosolni és túljutni rajta.
Ezzel a rendszerrel kezdtem el újra kocogni 2016 október környékén a kettlebell-es edzéseken, amikor az volt a feladat bemelegítés vagy egyéb okokból kifolyólag. Nagyon nagy megterhelés és furcsa érzés volt főleg a bal lábamnak, amely elszokott az ilyen irányú és célú mozgásoktól, de aztán szépen újra hozzá erősödött a mozgáshoz.
2017-ben már futások futó edzések sora volt főleg hajnalban a soron. Egyre jobban toltam ki a határokat, mint időben mind távban, majd végül áprilisban futottam először Görögországban egy közel 5 kilométert egy versenyen, ami hatalmas élmény volt. Mindezen történéseket a Kezdeti futólépések című bejegyzésben már részletesen kifejtettem.
Utána nagyon fel voltam lelkesedve mekkora futások is lesznek itt folyton folyvást, aztán eljött a melegebb időszak a május és kisebesedtem többször is és egymás után is. Úgy voltam vele, hogyha két három naponta tönkre vágom a térdem körülötti részt felső hám sérülésekkel, akkor az nem éri meg nekem ez az ár futásilag. Ezek után felfüggesztettem a futást. Ugyanis a hétköznapi viselésre tervezett tokokban több hely és szabadság van a csonk mozgásának így jobb idő miatt is több izzadság jobban terhelve van az adott pontokon. Végül nyár vége felé le lett cserélve tokom is, mert egyébként is a hétköznapi viselés is kényelmetlen lett és sebes. Nagy volt a testsúly változásom is és egyéb körülmények is közrejátszottak ebben.
Meg lett az új tok és újult erővel vetettem bele magam a mozgás és élmények halmozásába. Gyors közel két hét alatt teljesítettem két akadályversenyt egymás után. Nem nagyon futottam csak maximum kocogtam ahol tudtam. Az idők és, hogy mikor fejezem be őket nem érdekeltek, csak egyedül a teljesítés volt célkeresztben részemről. A másodikat követően Vasárnap elmentem gyalog sportruhatáramat megerősítendő, valamint egy barátomat látogattam meg a kórházban és hazafelé egy zebra után megadta magát alattam a protézisem.
Nem tudta terhelni, mivel a lábfej sarok része letörött, így nem tudtam rajta egyensúlyomat megtartani valamint a karbon szálból készült lábfej rész rézsútosan szakadt ketté teljesen megdöbbentett.
Mindet összevetve a lábfej nagyon könnyed kényelmes és rugalmas volt, ameddig bírta az én életvitelemet és terhelésemet. A vákumos rendszer is nagyon jó a biztonságot és kényelmet új szintre helyezi, mindezt megbízhatóan. Egyetlen probléma vele ,ha éppen nincs vákuum valami miatt akkor az nagyon nem jó, és a rendszert újra fel kell venni szét kell szedni (harisnyákat igazítani stb.),ha valami miatt éppen nincs vákumod (felgyűrődött a külső harisnya, elcsúszott a plusz szövetharisnyád,annyira megizzadt a linerben a csonk, vagy ezek mind egyszerre,stb.)
Egy év három hónapig bírta a lábfej alattam. Amiben nagy szerencse volt, hogy két év garancia volt rá a gyártó részéről. Így a szerencsétlenségbe a szerencse az volt ,hogy így megkaphattam azt a lábfejet újabb önrész hozzáadásával, amit már ezen lábfej helyett is nézegettem 2016-ban is, de még nem forgalmazta a gyártó akkor. De ez már szintén egy másik történet.
