Előző versenyem nem sikerült a legjobban közel sem  az elforgó mankó esete miatt ( teljes leírás a I. Felnőtt, U23 és Parakenu Válogatóverseny,Szeged-2018.06.02 posztban: https://pirateturtle.blog.hu/2018/06/04/i_felnott_u23_es_parakenu_valogatoverseny_szeged-2018_06) . Ilyen  ugye (?!) mindenkivel előfordulhat nekem már a harmadik versenyemnél sikerült egy ilyen esetet produkálnom.

Az előző hetekben is sok edzéssel és nem tétlenkedéssel töltöttem az időmet. Utóbbi hetekben egyre jobban tért vissza az önbizalmam valamint a versenyt megelőző napokban sikerült a 2000m-es időmet is javítani, úgyhogy nem volt semmire se panaszom. Éreztem, hogy jó formában várom a megmérettetést, egy pillanatig nem volt bennem olyan gondolat, hogy ne versenyezzek ismét, ha lesz arra lehetőségem.

A héten már nem végeztem teljes értékű munkát edzésileg mindet a hétvégi versenyhez igazítottunk, hogy lehető legjobb formában és kipihenten érjen a feladat. Szombati napon volt a számom aznapi villám utazással betervezve. Előző nap követtem a tv-ben a maratoni wimbledoni férfi tenisz elődöntőket, majd próbáltam aludni és pihenni, ami most nem sikerült annyira jól közel sem részemről.

Hajnalban az útra bevásároltam minden földi jót, ha nem alszok legyen mit ennem legalább a buszon. Elbicajozok a vízitelepre és onnan indulunk meg négyen az útra kisbusszal. Az út során evés, alvás váltakozott nálam. Az ismeretlen és pálya és annak nem ismerete volt mi leginkább foglalkoztatta ekkor gondolataimat. Egy rövid Dunavarsányi kitérő után érkezünk meg. Egyből összeteszem a hajómat ezzel se legyen gond továbbiakban.

Több mint három óra van még a futamomig, addig feltérképezem gyalogosan a pályát és környékét, beszélgetek a versenytársakkal, valamint egy laza ebéd ezekkel telik az időm nagy része. Nagyon bolond a szél folyamatos és irányt változtat rendszeresen, szuper mondom, ez-az! Még picit elmélyedek magamban elfekszem és próbálom fejben minden feladatomat összetenni, valamint feltöltődni kicsit.

Ádámmal megbeszélem mik történhetnek, mire készüljek és figyeljek. Ugyanezeket átvesszük Balázzsal is. Megbeszéljük szél-viszonyoknak megfelelően, hogyan legcélszerűbb beállnom rajtgépbe hasonlók és azt, hogy mikor menjek vízre. Több mint egy órával futam előtt átöltöztem melegítgetek serényen. Ilyenkor már szinte túl pörgök, nagyon úgy kell visszafognom magamat, túl ne feszűljem a dolgokat, amíg vízre nem szállok.

Most mindent és mindenkit sikerült függetlenítenem magamtól és kizárnom. Versenytársak, pozitív vagy negatív lelkiállapotok, mások jó vagy nem olyan jó eredményeit és minden hasonlókat is. Csak magamra koncentrálok. Balázs segít vízre tenni hajót, egyből le is jelentkezek, ezzel se legyen gondom már. Aztán alig bírok megfordulni a túl szűk helyen. „Élvezkedek” a pályán és próbálok vele asszimilálódni amennyire ilyen kevés idő alatt sikeresen mehet ez. Versenytársakat ignorálom, nem nagyon akarnak kommunikálni jobb is ez így. Teszem amit kell, még egy plusz kört is megyek nem maradok tétlen egy pillanatra sem,nem meg állva hiába fúj a szél és próbál velem is játszani, ne hogy itt lemerevedjek közvetlen futamom előtt.

Nézem az órát vészesen közeleg a rajt időpontja hangosban is mondják már be kéne állni rajtgépbe. Mindenki rám vár. András mellettem is érdeklődik, mikor állok már be?! Lehető legvégére akarom ezt hagyni, ne fújjon még pluszba meg a szél a rajtgépben. Tudom mi lenne a dolgom, hogy kéne állítanom a hajót, ez gyakorlatban nem igazán sikerül nekem jól kivitelezni. Mondják szervezők jó leszek úgy is, ahogyan beálltam.

Aztán már el is lövik a rajtot! Mondom magamban fantasztikus! Még a jobb másik oldalon állítgattam az irányzékomat lapáttal, minél jobban álljak be rajtgépbe. Sebaj. Ez van! Akkor hajrá mondom magamban átteszem lapátot túloldalra azon nyomban és nyomjuk neki. A sebességemet elérem és onnantól egy másik állapotban vagyok már, nem nagyon érdekel semmi! A lendületem pedig végig visz a pályán könnyedén a legvégén még ki is nézek(?!). Pedig direkt elhatároztam, hogy ezt semmiképpen nem teszem meg, de annyira nem érzékeltem hol vannak többiek, hogy nem bírtam magammal. Második pályán vagyok, mindenki más tőlem jobbra, látom mi a helyzet az is lesz a végeredmény. Ennyi!

A futam alatt, ahogyan elértem a sebességemet rajt után megtudtam azt tartani,végig fokozva és nem zavart egy csöppet sem a szél vagy nem volt gátló az számomra. Pályámat is gond nélkül tudtam tartani végig nem nagyon tértem el irányban róla. A rajt mizérián túl a kinézegetést kellett volna hanyagolnom. Számomra kitűzött cél volt még percen belül lenni, ez sem sikerült sajnos. Nem lehetek elégedetlen azonban így sem.

Én elvártam magamtól legalább ezt az eredményt bármilyen nagyképűen is hangozhat ez. De ezt sem olyan könnyű teljesíteni vagy ennek megfelelni semmi sem magától értetődő. Kategóriámat így is sikerült megnyerni, ami tulajdonképpen nem is a kategóriám ugye nemzetközileg. Ketten jobbak voltak sokkalta nálam, de több év előnyük van előttem, aminek ledolgozásán aktívan rajta vagyok.

Kiszállok, átöltözöm megyek díjátadóra egyből. Lejelentkezek Pöcinél telefonon megbeszéljük mi, hogy volt, meg mi volt helyén, hogy most a nem annyira ideális kezdetből milyen jól tudtam kijönni végül. Gyorsan lezajlanak a gratulációk és a dolgok utána pik-pakk szétkapom a hajót, felkötjük és már irány is haza. Nagyon jó hangulatban telik az út és nem hat megterhelőnek közel sem. Aztán telepen ismét összeteszem a hajót és mindent elrendezünk annak rendje és módja szerint.

Utána éjszaka még annyira aktívan élnek bennem az utó-élete a versenynek annyira elöntötte a tudatomat s dolgozik bennem még az adrenalin valamint a pozitív dolgok újra átélése magamban, hogy hiába az azt megelőző rövid éjszaka alvásilag, ismét nem bírok elaludni nagyon sokáig, de hatalmas nagy elégedett mosoly van az arcomon mégis ehhez a „nagy” problémához társulva.